Jót, rosszat egymásra raktam,
Így építettem életem.
Minden hibám kitakartam,
Míg elhagyott a félelem.
Ismerősöm a tanulság,
Osztottam, kivontam mindet.
Előttem nem állt hazugság:
Nem hagyok rátok más kincset.
Igent, ha sietve mondtam,
Tagadásom mind végleges.
Amit gondoltam, kimondtam.
Sohasem voltam semleges.
Dicsőségem most meghatott.
Deákné vásznán születtem.
S mert büszkeségem rég halott,
Kelletlen törpévé lettem.
Jó fiú voltam valóban?
Célkitűzésem özvegyült.
S ami jó volt a falóban,
Taps-ajtóm mögé kényszerült.
Céltalanok az éjszakák.
Fényesebb a kardnál a lánc.
Velem ballagnak vén bakák,
Míg arcunkon táncol a ránc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése